............................

utálom magam, hogy egy nyomorék vagyok aki minden olyan dolgon felhúzza magát amin nem kéne.. persze mindig megfogadom hogy: na majd legközelebb… ! aztán sosem jön össze… legszívesebben nem is tudom mit tennék. bezárnék minden nő nemű lényt egy ketrecbe, és hagynám hogy megöljék egymást, én meg jól röhögnék rajtuk. utána a fiúkat is bezárnám de persze egy lányt még hagynék nekik hadd legyenek boldogok életük utolsó perceiben.. aztán azon meg még jobban röhögnék.. talán azon még jól is szórakoznék… és mi maradnánk csak ketten az egész földkerekségen és élnénk boldogan… nem is tudom hogy tudnék erről leszokni hogy mindig kiakadok azon a szaron… mert azzal, hogy megfogadom, úgy tűnik nem megy… de még jó hogy nem! féltelek baszki… de tudom hogy ez nem így működik és tudom hogy feleslegesen félek. de akkor is.. faszom… megőrülnék ha nem lennél.. aj… istenem. valaki üssön már meg hogy ne nyavalyogjak ennyit…… szörnyű lehet engem elviselni. jézusom.