a tegnapi szivárvány...egyszerűen csodálatos volt.
amit akarok, mégsem tudom megfogalmazni, és leírni.. de miért? valahogy.. mintha nem én irányítanám a testem.. meggondolatlan dolgokat csinálok.. ennek nem lesz jó vége, én érzem. mások ellenezik, azt amit én nem. lehet nekik van igazuk. majd kiderül. össze-vissza írok mindenről, teljesen értelmetlen kusza dolgok ezek, csak én tudom hogy mi hova tartozik, ki kivel van. én senkivel azt tudom. de majd. talán. istenem nem lehetek ennyire értelmetlen.. megerőltettem magam, többet írtam, mint máskor.. lehet nem kellett volna. nem nektek írom, magamnak, leszarom mit gondoltok.. nem akarok bunkó lenni, későre jár...