Megéltem 3 nap híján 15 évet, de ilyen idővel még életemben nem találkoztam. De nekem tetszik! Jó most így pár napig el tudom viselni, de azért több hétig nem lenne jó. Reggel kilépek a lépcsőház ajtón ( ugye ilyen lejtőn kell lemenni ) gondoltam hogy csúszik, mivel hogy minden fagyos volt. Le is csúsztam rajt óvatosan, de arra már nem gondoltam, hogy lenn a beton is csúszik. Úgyhogy reggel az első húzásom az volt, hogy beestem a bokorba. Ez a nap is jól indul! - gondoltam magamban, de közben azon izgultam, nem látott- e meg valamelyik szomszéd. Elindultam a buszra, nem siettem. Nem is lehetett, meg minek siessek, ha a busz sem siet. Állunk a megállóba. Csak várunk, csak várunk.. de nem jön a busz. Egyszer csak egy 50 év körüli férfi odajön, hogy sajnos a buszok ma nem járnak. Marha jó! Lehet gyalogolni. Negyed 9- re végülis beértünk az iskolába. A kabátomon meg voltak fagyva a víz cseppek. Első óra nem volt, mivel a tanárnő is elkésett. Érdekes egy délelőtt volt. A hangversenyt elhalasztották- mindenki örömére. Többnyire lezártak már minket a legtöbb tantárgyból. Elég gyalázatos lesz a félévim. Sokat rontottam. Mi lett velem? Nem tudom... De majd második félévben belehúzok! Nem hagyom, hogy ilyen rosszak legyenek a jegyeim. Majd! Majd! Mindig ez a "majd" szócska... az emberek szeretik elhalasztani a dolgaikat. Így vagyok ezzel én is.
ítéletidő
Megéltem 3 nap híján 15 évet, de ilyen idővel még életemben nem találkoztam. De nekem tetszik! Jó most így pár napig el tudom viselni, de azért több hétig nem lenne jó. Reggel kilépek a lépcsőház ajtón ( ugye ilyen lejtőn kell lemenni ) gondoltam hogy csúszik, mivel hogy minden fagyos volt. Le is csúsztam rajt óvatosan, de arra már nem gondoltam, hogy lenn a beton is csúszik. Úgyhogy reggel az első húzásom az volt, hogy beestem a bokorba. Ez a nap is jól indul! - gondoltam magamban, de közben azon izgultam, nem látott- e meg valamelyik szomszéd. Elindultam a buszra, nem siettem. Nem is lehetett, meg minek siessek, ha a busz sem siet. Állunk a megállóba. Csak várunk, csak várunk.. de nem jön a busz. Egyszer csak egy 50 év körüli férfi odajön, hogy sajnos a buszok ma nem járnak. Marha jó! Lehet gyalogolni. Negyed 9- re végülis beértünk az iskolába. A kabátomon meg voltak fagyva a víz cseppek. Első óra nem volt, mivel a tanárnő is elkésett. Érdekes egy délelőtt volt. A hangversenyt elhalasztották- mindenki örömére. Többnyire lezártak már minket a legtöbb tantárgyból. Elég gyalázatos lesz a félévim. Sokat rontottam. Mi lett velem? Nem tudom... De majd második félévben belehúzok! Nem hagyom, hogy ilyen rosszak legyenek a jegyeim. Majd! Majd! Mindig ez a "majd" szócska... az emberek szeretik elhalasztani a dolgaikat. Így vagyok ezzel én is.